A pénteki elődöntőben talpsérülést szenvedő Mészáros Rea nem léphetett pályára a Ferencvárosban, Szepesi Ivett viszont felépült keresztszalag-szakadásából, ám a győri szélső játékát végül nem kockáztatta meg Ambros Martín.

A két kezdőkapus közül Katrine Lunde sokkal jobb teljesítményt nyújtott, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az első húsz percben a Győr öt góllal el tudott húzni. Innentől kezdve egy hullámvasútra emlékeztetett a találkozó alakulása, a Fradi többször felzárkózott, majd újra leszakadt. Az első lökést az Alena Abramovics helyére beállt Szikora Melinda adta meg az FTC-nek, több védést is bemutatott ugyanis a magyar kapus.

A mezőnyben már nem ment ilyen jól a népligeti cseréknek, Laura Steinbachnak alig akadt jó megoldása, Nerea Pena pedig többnyire csak hétméteresből volt eredményes. Az ETO ezzel szemben támadásban nagyon élt, leginkább Eduarda Amorim bizonyult tarthatatlannak.

A 18–14-es első félidő után a második játékrész két győri góllal indult, de aztán gyorsan elolvadt a címvédő előnye, Ambros Martínnak 21–19-nél időt kellett kérnie. Egy gólra is felzárkózhatott volna a Ferencváros, ehelyett ismét elúszni látszott a hajó számára, hiszen 28–21-re elhúzott a Győr.

Negyedóra volt már csak hátra, amikor jött az újabb fordulat, mégpedig egy 4–0-s ferencvárosi rohanás képében. Ismét felcsillant tehát a népligetiek előtt a reménysugár, hogy aztán megint elhalványuljon, immár végleg. Elek Gábor kireklamált magának egy piros lapot, és bár Kovacsicz Mónika kettős emberhátrányban is betalált, az ETO már nem engedte ki kezéből a győzelmet. Így már tízszeres MK-győztes a Rába-parti klub, amely ráadásul megszakítás nélkül aratta ezen diadalait.

„Tudtuk, hogy nagyon nehéz mérkőzés lesz, ha kicsit okosabbak vagyunk, már az első félidőben eldönthettük volna – nyilatkozta a mérkőzést közvetítő Sport Klubnak Görbicz Anita. – A második félidő elején kicsit többet hibáztunk, mint kellett volna, így a Fradi fel tudott jönni, és a végjátékot is szorosabbá tette.”